Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: EN

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Mezőcsát

Mezőcsát kisváros Borsod- Abaúj- Zemplén megyében, a Mezőcsáti Járás székhelye. Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös útról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Mezőcsát, 1991. január 1-től rendelkezik városi ranggal.

Valószínűleg az igen kedvező természeti tényezők folytán a jó talaj, a víz közelsége miatt e tájék már igen régen ember által lakott terület volt. Több ezer évre visszamenő tanúságai ennek a feltárt régészeti leletek, amelyekben Mezőcsát rendkívülien gazdag.
A Pásti-domb, a Laposhalom, az Oroszdomb, a Hörcsikes, a Harangdomb stb. elnevezésű határrészek és belterületi részek leletanyaga, az épen és kevésbé épen előkerült maradványok, az emberi történelem legrégebbi időszakát mutatják fel, a különböző időmetszetekben. A lelet együttesek bizonysága szerint tehát városunk, Mezőcsát területe a nagyon régi időkben is lakott hely volt, a környékével egyetemben. Legalább 5-6 ezer évre tehetjük ezt az időtávolságot.

Országszerte ismert a XVIII. század végén kialakult népi fazekasság, vagy más szóval kerámia. A helybeli fazekasok négy edény formát gyártottak: Miska-kancsókat, butykosokat, tálakat és tányérokat. A kerámiák jellemző motívumai a különféle fürtös virágok, tulipánok, változatos formájú levelek voltak, valamint a csőrében virágot tartó madár. A leghíresebb fazekasok Rajczy Mihály, Horváth Sándor, Kovács Dániel voltak. A település utolsó jelentős fazekasa Kovács Bálint volt, aki 1927-ben hunyt el. A népi kerámia legszebb darabjai jelenleg a Néprajzi Múzeumban, a miskolci és a debreceni múzeumokban találhatók. Sajnos mára már nagyon kevesen művelik a népi fazekasság, mint hagyományőrző kézműves mesterséget.

A település kétségtelenül legjelentősebb irodalmi hagyománya, hogy 1843. november 30-án itt született Kiss József költő, a XIX. századvégi magyar líra egyik kiemelkedő képviselője, a Hét című folyóirat megalapítója, aki Ady Endre költészete előkészítőjének számít.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette. 1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Aki a városba ellátogat, tapasztalhatja a város fejlődését, hiszen az évek során pályázati forrásokból városi rehabilitációs program valósulhatott meg, aminek köszönhetően a városkép javuló tendenciát mutat.

A város bővelkedik látnivalókban és programokban egyaránt. A Csáti Kavalkád, a Mezőcsáti Menyegző, Nemzetközi Ifjúsági Pünkösdi Néptánc Fesztivál és sok más rendezvény színesíti Mezőcsát város életét. A felújított Zsinagóga épülete kiállításoknak és megnyitó ünnepségeknek lett a színtere. Különleges látnivaló Mezőcsáton a református templom újraalkotott kazettás mennyezete, melyeket egy erdélyi festőművész készített. Nincs két egyforma kazetta, és biztosan tudhatjuk, hogy mind itt helyben készültek. Minden hónap második szerdáján rendeznek élő állat- és kirakodó vásárt a település vásárterén. Aki kilátogat a vásárra az a Veres méhészet helyi termékeit is megkóstolhatja és megvásárolhatja.

A város történetéről két magánkézben működtetett tájház mutatja be az érdeklődőknek saját gyűjteményét, ahol még néhány darab fazekas termék is fellelhető. Az itt élő kézművesek, képzőművészek és a városban működő hagyományőrző csoportok és civil szervezetek aktívan közreműködnek és bevonhatók a település kulturális életébe, mint például a Mezőcsát Néptánc Együttes, Mazsorett csoport, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Lilaakác Nyugdíjas Klub és az Egressy Béni Énekkórus, akik méltán öregbítik a város hírnevét.

A Mezőcsáti Termálfürdő várja azon pihenni és gyógyulni vágyó vendégeit, akik a családias hangulatú termálvizes környezetben kívánják eltölteni szabadidejüket. A strand a 2000-es évek elején fedett uszodával bővült, melynek medencéje télen meleg, nyáron hideg vízzel feltöltve fogadja az úszás szerelmeseit. Házias konyha hideg-meleg ételekkel, italok választékával gondoskodik a vendégek ellátásáról. A szauna hétvégén üzemel, de bejelentéssel hétköznap is igénybe lehet venni.  

A horgászni vágyók számára az Erzsébet horgásztó biztosít lehetőséget arra, hogy a nagyon szépen kialakított két tavas horgászparadicsom kiszolgálja a horgászat hódolóit. Az Erzsébet-tó a mezőcsáti Termálfürdőtől 1 km-re található.

 

Contact

Mezőcsát Város Önkormányzata

Address: 3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.

Phone: +3649/552-046

Web: View

Képgaléria

Vidéki élmények

Vissza az előző oldalra